DIGITÁLIS LELKŰ ESZKÖZÖK

Ország: Amerikai Egyesült Államok

Promóciók

AX-7510

Pirométer; LCD, háttérvilágítás; -20÷550°C; Opt.felbontás: 12: 1

AX-5002

Hőmérő; LCD 4 digit, háttérvilágítás; Hőm.(szonda): -200÷1300°C

AX-TH05

Hőmérő-higrométer; LCD; -50÷70°C; Pontos: ±1°C; 0,1°C; 10÷99%RH

AX-9201

Hőmérő; LCD; -50÷150°C; Pontos: ±1°C; Felbont: 0,1°C

AX-5001

Hőmérő-higrométer; LCD, háttérvilágítás; Mintavételezés: 1x/s

AX-7531

Pirométer; LCD, háttérvilágítás; -50÷800°C; Opt.felbontás: 20: 1

AX-5003

Hőmérő; LCD 4 digit, háttérvilágítás; Mintavételezés: 1x/s

DM-9231A

Hőmérő; LCD; Mintavételezés: 1x/s; -50÷300°C; Pontos: ±1°C

DM-9258

Hőmérő; LCD; Mintavételezés: 1x/s; -50÷300°C; Szonda h: 105mm

AX-7530

Pirométer; LCD, háttérvilágítás; -32÷480°C; Opt.felbontás: 13: 1

AXIOMET katalógus

Töltsd le a katalógust (ver. 6)
PDF (12,9 MB)

Mik a túlfeszültségek keletkezésének okai és milyen főbb típusaik vannak?

Az elektromos hálózatokban keletkező túlfeszültségek két csoportra oszthatók.

  • belső túlfeszültségek,
  • külső túlfeszültségek.

A felosztás azon az alapon történik, hogy milyen okokra vezethetők vissza.

A belső túlfeszültségek az elektromos berendezés belsejében alakulhatnak ki pl. áramok átváltásakor, üzemzavar vagy hirtelen bekövetkező terhelésváltások esetén. Ezek még tovább feloszthatók az alábbiakra:

  • kapcsolási túlfeszültségek, melyek terheletlen vonalak be- és kikapcsolásakor lépnek fel, de bekövetkezhetnek a rövidzárlatok automatikus likvidálása esetén is;
  • eseti túlfeszültségek, melyek hirtelen terhelésváltozás hatására keletkeznek;
  • zárlati túlfeszültségek, földzárlat esetén;
  • rezonáns túlfeszültségek.

A másik főcsoport az ún. atmoszferikus túlfeszültségeket foglalja magában, melyeket a környezetben lejátszódó folyamatok váltanak ki – ami gyakorlatilag a légköri kisüléseket jelenti. Ezeket a berendezéstől mért távolságuk alapján oszthatjuk fel. Legerősebbek az elektromos hálózatot közvetlenül érő villámcsapások, majd a hálózat közelében lejátszódó villámcsapások a következőek a sorban. Kisebb jelentőségűek a légtérben, a felhők közötti kisülések által okozott túlfeszültségek melyek természetesen annál erősebbek, minél közelebb vannak az elektromos hálózathoz. Atmoszferikus eredetű túlfeszültséget rádióhullámok is kiválthatnak.

A túlfeszültségeket feloszthatjuk az alapján is, hogy mennyi ideig tartanak, így lehetnek impulzus jellegűek vagy hosszantartóak is.