DIGITÁLIS LELKŰ ESZKÖZÖK

Ország: Amerikai Egyesült Államok

Promóciók

AX-CP-04-R

Mérőfogó; átlyukasztós; 10A; piros; fogási tartomány: max.6mm

AX-7020

Analóg multiméter; Tulajdonságok: univerzális; Dióda teszt: igen

AX-T2090

Érintésmentes feszültség- és vezetékkereső; LCD, oszlopdiagram

AX-CP-07-R

Mérőfogó; klipszes; 10A; piros; fogási tartomány: max.4mm; 4mm

AX-B150

Vizsgálókamera; Kijelző: LCD 2,4" (320x240); Vez.hossz: 1m; IP67

AX-LCR42A

RLC híd; 20÷200MΩ; R mérés pontos: ±0,3%; 200p÷20mF; 20m÷20kH

AX-380

AC/DC digitális lakatfogós multiméter; Økábel: 55mm; 565g

AX-176

Digitális multiméter; LCD (6600), háttérvilágítás; 3x/s; 1÷99%

AX-5002

Hőmérő; LCD 4 digit, háttérvilágítás; Hőm.(szonda): -200÷1300°C

AX-MS8221A

Digitális multiméter; LCD 3,5 digit (1999) 15mm; 2,5x/s; 2,8V

AXIOMET katalógus

Töltsd le a katalógust (ver. 6)
PDF (12,9 MB)

Mik a túlfeszültségek keletkezésének okai és milyen főbb típusaik vannak?

Az elektromos hálózatokban keletkező túlfeszültségek két csoportra oszthatók.

  • belső túlfeszültségek,
  • külső túlfeszültségek.

A felosztás azon az alapon történik, hogy milyen okokra vezethetők vissza.

A belső túlfeszültségek az elektromos berendezés belsejében alakulhatnak ki pl. áramok átváltásakor, üzemzavar vagy hirtelen bekövetkező terhelésváltások esetén. Ezek még tovább feloszthatók az alábbiakra:

  • kapcsolási túlfeszültségek, melyek terheletlen vonalak be- és kikapcsolásakor lépnek fel, de bekövetkezhetnek a rövidzárlatok automatikus likvidálása esetén is;
  • eseti túlfeszültségek, melyek hirtelen terhelésváltozás hatására keletkeznek;
  • zárlati túlfeszültségek, földzárlat esetén;
  • rezonáns túlfeszültségek.

A másik főcsoport az ún. atmoszferikus túlfeszültségeket foglalja magában, melyeket a környezetben lejátszódó folyamatok váltanak ki – ami gyakorlatilag a légköri kisüléseket jelenti. Ezeket a berendezéstől mért távolságuk alapján oszthatjuk fel. Legerősebbek az elektromos hálózatot közvetlenül érő villámcsapások, majd a hálózat közelében lejátszódó villámcsapások a következőek a sorban. Kisebb jelentőségűek a légtérben, a felhők közötti kisülések által okozott túlfeszültségek melyek természetesen annál erősebbek, minél közelebb vannak az elektromos hálózathoz. Atmoszferikus eredetű túlfeszültséget rádióhullámok is kiválthatnak.

A túlfeszültségeket feloszthatjuk az alapján is, hogy mennyi ideig tartanak, így lehetnek impulzus jellegűek vagy hosszantartóak is.